Fedezze fel a köteles rész jogintézményét: hogyan védi a törvény a legközelebbi hozzátartozók örökséghez való jogát.
A köteles rész jelentősége az öröklési jogban
Mi a köteles rész?
Az öröklési jog egyik legfontosabb eleme a köteles rész jogintézménye, amely biztosítja, hogy bizonyos közeli hozzátartozók az örökhagyó végakarata ellenére is részesüljenek a hagyatékból. Ez tulajdonképpen egy törvény által garantált minimum részesedés, amely védi a család legközelebbi tagjainak érdekeit. A magyar jogrendszerben a Polgári Törvénykönyv Hetedik könyve szabályozza részletesen a köteles részre vonatkozó jogokat és kötelezettségeket.
Kik jogosultak köteles részre?
A köteles részre kizárólag az örökhagyó leszármazói, házastársa és szülei jogosultak, mégpedig ebben a sorrendben. Először a leszármazók (gyermekek, unokák), leszármazók hiányában a házastárs, végül leszármazó és házastárs hiányában a szülők követelhetik a köteles részt. Fontos feltétel, hogy az érintett személy az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse lenne, ha az örökhagyó nem tett volna végintézkedést.
A köteles rész mértéke
A köteles rész mértéke a törvényes örökrész egyharmada. Ez azt jelenti, hogy ha valaki törvényes öröklés esetén például a hagyaték felét örökölné, akkor köteles részként ennek egyharmada, azaz a teljes hagyaték hatoda jár neki. A köteles rész alapját a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által az elmúlt tíz évben bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke képezi.
Hogyan lehet kizárni valakit a köteles részből?
Az örökhagyónak lehetősége van a köteles részre jogosult személyt kitagadni, ami által az illető a köteles részét is elveszíti. A kitagadásnak azonban szigorú feltételei vannak, csak a törvényben taxatíve felsorolt okokból lehetséges. Ilyen ok például, ha a jogosult az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el, erkölcstelen életmódot folytat, vagy ha a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta az örökhagyónak szükség esetén.
A köteles rész érvényesítése
A köteles rész nem automatikusan jár, azt a jogosultnak külön kell érvényesítenie. Ez történhet a hagyatéki eljárásban vagy külön perben is. Fontos tudni, hogy a köteles rész iránti igény 5 év alatt évül el. A köteles részt elsősorban a hagyatékban részesedő személyektől lehet követelni, de ha ez nem elegendő, akkor az örökhagyó által a halálát megelőző tíz éven belül megadományozottaktól is.
Végrehajtás árverés során alkalmazható jogorvoslatok
Mi történik végrehajtási eljárásban?
Amikor bírósági végrehajtás árverés keretében zajlik, az adós számára rendkívül fontos, hogy időben lépjen. A végrehajtási eljárás során az ingatlan értékesítése visszafordíthatatlan következményekkel járhat – sikeres árverés esetén az új tulajdonos akár kilakoltatást is kezdeményezhet. A legtöbben sajnos csak akkor kezdenek cselekedni, amikor már túl késő, pedig a végrehajtási törvény számos jogorvoslati lehetőséget biztosít.
Végrehajtási kifogás jelentősége
Az egyik leghatékonyabb eszköz a végrehajtási kifogás, amelyet az irat kézbesítésétől számított 15 napon belül lehet benyújtani. Ezt nemcsak az adós, hanem a végrehajtást kérő vagy egyéb érdekelt (például tulajdonostárs) is megteheti. Sikeres kifogás esetén akár az árverési hirdetmény törlésére vagy a jegyzőkönyv megsemmisítésére is sor kerülhet.
Becsérték megállapítása és lakott állapot
A végrehajtás árverés folyamatában kulcsfontosságú a megfelelő becsérték megállapítása. Érdemes tudni, hogy bizonyos feltételek mellett a becsérték nem szállítható le – például ha az ingatlan az adós egyetlen lakóingatlana, és a végrehajtási eljárás megindítása előtti hat hónapban is ez volt a lakóhelye, valamint a tartozás fogyasztói szerződésen alapul.
Fontos szempont az is, hogy az ingatlant lakottan vagy beköltözhetően árverezik-e. A lakott állapot több esetben is fennállhat: ha érvényes bérleti szerződés alapján bérlő lakik benne, ha haszonélvező használja, vagy ha osztatlan közös tulajdon esetén a nem adós tulajdonostárs lakik az ingatlanban.
Végrehajtás felfüggesztésének lehetőségei
A végrehajtási eljárás felfüggesztése komoly időnyerést jelenthet. Erre több módon is sor kerülhet:
- A végrehajtást kérő kérelmére (bár ez ritkán fordul elő)
- Az adós kérelmére kivételes, méltányolható körülmények esetén
- Bírósági döntés alapján, folyamatban lévő kifogás vagy per idejére
Különösen hatékony lehet, ha az adós a végrehajtás alapjául szolgáló szerződés érvénytelenségét támadja meg perben, hiszen ennek idejére – ami akár 3-5 év is lehet – a végrehajtás felfüggesztésre kerülhet.
Jogi segítség fontossága
A végrehajtási eljárásban rendkívül rövid és jogvesztő határidők vannak, ezért szakértő jogi segítség nélkül nagyon nehéz eredményesen fellépni. Már a becsérték közlésekor élni kell a megfelelő jogorvoslattal, különben később már nem hivatkozhatunk arra, hogy az ingatlan többet ér.